Írtunk dolgozatot kommunikációból, és most kijavítva visszakaptuk őket. Kettőt is. És beadandó feladat is volt. Azt hittem értem a dolgokat, le is írtam a legjobb tudásom szerint (saját szavaimmal, az én értelmezésemben) a kérdésekre a válaszokat. A tanár értékelése egy hatalmas kérdőjel volt, plusz a beadandómba beleírta, olvassam át a biztonság kedvéért még egyszer a könyvben az idetartozó fejezetet, és nézzem át a prezentációkat is, amiket órán vettünk. Sajnos ezzel az a baj, hogy elolvasom én nagyon szívesen még 5-ször is akár, de számomra ugyan azt fogja jelenteni az adott fejezet. Az ismeretlen szavakat lefordítottam, és még órán rá is kérdeztem arra a részre, ami nem volt tiszta, és ennek ellenére mégis valamit félreértelmeztem.
Őszintén kezdtem elveszíteni a motivációmat, egészen a Workshop-os csütörtökig. Azt pontosan nem tudom mit jelent a workshop (Itt minden szakon mást. Tibiék a gépész mérnök szakon fenyőfát faragtak fémből [nem ám két kézzel, hanem hatalmas fémvágó géppel] és hegesztettek névtáblát), nekünk csapatokat kellett alkotni, vegyesen a 3 marketinges osztály. Majd az első feladat az volt, hogy ismerkedj össze jobban a tagokkal. Részletesebben: tanulj meg 3 mondatot az egyik, vagy akár több csapattársad nyelvén. Én litvánul és dánul is tanultam (Itthon előadtam a litván Jonasnak a tudásomat. Azt mondta olyan voltam, mint egy öt éves, aki még nem tud ragozni helyesen.)
A három mondat:
Az én nevem Tünde.
21 éves vagyok.
Magyarországról jöttem.
Mivel nekem sem jelent sokat, ahogy “rendesen” kell mondani, ezért leírom nekem hogyan kellett, az egyes mondatok mögött zárójelben.
Dán verzió:Mit navn er Tunde. (Mit náon el Tünde)
Jeg enogtyve år gammel. (Já enotyüve ol gámel)
Jeg kommer fra Ungarn (Já kommá frá Ungárn)
Aš esu Tiunde. (Ás ászu Tünde)
Man yra dvidešimt vieneri. (Mán irrá dviddesimt vínner)
Aš esu iš Vengrijos.(Ás ászu is Vengriüsz) -> Igen. Ez Magyarország neve litvánul. Fergeteges!
Aztán a képzéssel kapcsolatosan kellett kérdésekre válaszokat adni, egyénileg, és csoport szinten is. Majd ebből egy nagy plakátot kellett készíteni, hogy mindenki láthassa minden csoport javaslatát. Tetszett, hogy a tanárok ennél a résznél kimentek, és egy ötödéves, szintén marketinges hallgató vezette a foglalkozást, hogy egy percig se érezzük azt, bármilyen következményekkel jár az, hogy ha "panaszkodunk". Maximum annyi történik (ami elvégre a cél), hogy a problémás részeken megpróbálnak változtatni, esetleg orvosolni, megszüntetni. Végig arra biztatott, hogy azt írjuk, amit valójában gondolunk és ne azt, amiről azt gondoljuk elvárják, hogy írjuk. Értitek?
Később újabb csapatokra bontották a társaságot: új emberek, új feladatok. Készíteni kellett valamit (táncot, dalt, posztert, AKÁRMIT), ami a marketing management szakra emlékeztet, azzal kapcsolatos. Mi egy brainstorm plakátot hoztunk össze. Középen MM, mint a képzés rövidítése, és körberajzoltuk olyan kis ábrákkal, ami szerintünk a marketing világával összefügg. Például a szociális weblapok, mint a face (F-betűs logot rajzoltam), vagy a média (hagyományos lábas-antennás-dobozos TV, benne egy felirat: CNN), de akár a globalizáció is szerepelt a plakáton (földgömb. ötletes, mi?). A többi csapat még nálunk is kreatívabb volt. Az egyik ilyen csoport készített egy puzzle-t. Minden egyes kis puzzle kockán volt valami, ami alkotóeleme a marketingnek. Azt mondták, mi mind egy-egy ilyen kis alkotó elem vagyunk, de együtt, egy hatalmas kirakóst alkotunk, akik összekapcsolódnak a kis füleikkel. Irtó jópofa ötlet! Voltak vállalkozóbb szelleműek, akik táncoltak, és akadtak akik énekeltek. A lényeg az volt, hogy jól éreztük magunkat, és kicsit közelebb kerültünk egymáshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése