Mit is tudunk Dániáról?

Koppenhága

Nyilván tapasztaltunk pár dolgot, amióta megérkeztünk, de őszintén: nem sok mindent tudunk. Ezért hát utánaolvastam a dolgoknak, és veletek is megosztom.
Dánia, Grönland és a Feröer-szigetek együttesen alkotják a Dán királyságot. A főváros Koppenhága (København, kb. így hangzik: Köpünháun), ami tőlünk kissé messze van.
Az államforma alkotmányos monarchia, amely a világ egyik legrégibb monarchiája. A királynő II. Margit, akiről a dán diákok elmondása szerint azt kell tudni, hogy rengeteget dohányzik.

II. Margit

Az ország területe és lakossága is fele Magyarországénak. Felmérések szerint 2006 és 2008 között a világ legboldogabb helyének tartották az országot.
Éghajlatát tekintve, attól függetlenül, hogy északon helyezkedik el, kellemes. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az őszi hónapok a legesősebbek. (Mielőtt jobban átgondoltam volna, azt hittem itt télen-nyáron hidegebb van, mint otthon. De aztán jöttek az általános iskolás emlékek a földrajz óráról és beugrott a tenger hűtő-fűtő hatása. Éljen Tünde néni! :) )
A 8-tól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia).
A vikingek többistenhitűek voltak. A források sok áldozati helyet és szertartást említenek, ahol Odinnak, Thornakvagy az alsóbbrendű isteneknek, a nornáknak áldoztak. (Ismerősek a nevek? Naná, hiszen Marvel film készült ilyen karakterekkel!)

Viking szó eredete vitatott. Nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett. Egyes vélemények szerint óangol eredetű, és a wic-kel hozzák kapcsolatba, amely erődöt, tábort jelölt, s ebben az értelmezésben a vikingek az angolok szemében táborlakó nép voltak. Más magyarázat szerint a wic várost jelentett, hiszen a vikingek, mint tengerjáró, kereskedéssel foglakozó nép, elsősorban városokban telepedhettek le. Ezeknek az elméleteknek azonban ellentmond az a tény, hogy maga a viking szó ritkán fordul elő az angolszász forrásokban. Valószínűleg skandináv eredetű, mivel a korabeli írásokban Skandinávián kívül ritkán használták. Ha így van, akkor a vik szóból származhat, amely öblöt jelent, hiszen az természetes búvóhelye lehetett a zsákmányra váró kalózok számára. De eredeztetik a viking szót a víkja (fordul, mozdul) és awikan (fóka) szavakból is.

És most egy-két érdekesség:

• a vikingek soha nem hordtak kétszarvú sisakot, ez a tévedés valószínűleg Wagner operáinak jelmeztervezőjének köszönhető;
• a vikingek nem voltak olyan ápolatlanok, mint ahogy az utókor elképzelte. A Hávamál lelkükre köti például a rendszeres tisztálkodást, s így elképzelhető, hogy ápoltabbak voltak, mint a korabeli Európa „mosdóvízkerülő” lakossága;
• a vikingek előszeretettel faragtak ágyaik végére, a sátorpóznák tetejére ijesztő állatfigurákat, mert hitük szerint ez elijeszti az ártó szellemeket. Úgy látszik, nem csak az ártó szellemeket ijesztette el, ugyanis Izlandon törvény mondta ki, hogy a sziget felé közeledő hajók szereljék le állatfej formájú csúcsdíszeiket, nehogy elijesszék a sziget jó szellemeit. Ezért sok hajó már eleve leszerelhető orrdísszel készült;
• a sebesült viking harcossal hagymával készült főzetet etettek. Ha a hagyma szagát nem érezték a hasi seb körül, nem volt bélsérülése, volt némi halvány reménye a felépülésre;
• a hét hat napjának neve egy-egy mitológiai alak nevét őrzi: Tyr-Tuesday/tirsdag, Odin-Wednesday/onsdag, Frigg (Freya)-Friday/fridag, Thor-Thursday/torsdag, Sol (Nap)-Sunday/søndag, Mani (Hold)-Monday/mandag. Szombaton fürdöttek, mostak: laug-lørdag;
• a sagák* szerint a vikingek egyik észak-amerikai expedíciójában részt vett egy Tyrker nevezetű férfi, akiről erősen gyanítható, hogy a vikingekhez csapódott magyar ember volt, mivel azidőtájt a magyarokat türköknek nevezték;

*Saga=szájhagyományosan őrzött, később pergamenre írt elbeszélés, néhol verses részekkel megszakítva. Izlandi irodalomban terjedt el a műfaj.

(Forrásom a wikipédia volt.)